Jogi rovatunkban az osztrák jogszabályi kérdésekben eligazodni szándékozó olvasóinknak nyújtunk segítséget, Dr. iur. Bräuer-Nagy Levente B. bécsi ügyvéd segítségével. Az alábbi bejegyzés témája az Európai Unió épületek energiateljesítményéről szóló irányelve.
Az Európai Parlament 2024. március 13-án elfogadta az épületek energiateljesítményéről szóló felülvizsgált uniós irányelvet (Energy Performance of Building Directive, röviden EPBD). Ezt 2026-ig kell átültetni a nemzeti jogba, és célja, hogy fokozatosan javítsa az épületek energiahatékonyságát, valamint elősegítse a teljes építési szektor szén-dioxid-mentessé tételét 2050-re.
Az új előírások mind a lakó-, mind a nem lakóépületeket érintik, és a tulajdonosokra felújítási kötelezettségeket, szigorúbb hatékonysági normákat és új követelményeket rónak az új épületekre vonatkozóan.
Szigorúbb követelmények a lakó- és nem lakóépületekre
Az új szabályok értelmében a meglévő lakóépületek energiaigényét fokozatosan csökkenteni kell. A cél, hogy 2030-ra az átlagos fogyasztás 16%-kal, 2035-re pedig 20-22%-kal mérséklődjön. A legkevésbé hatékony épületek esetében kiemelt szerepet kap a felújítás, különösen az olyan korszerűsítési intézkedések, mint a szigetelés, az ablakcsere vagy a régi, fosszilis tüzelésű fűtési rendszerek kiváltása.
2030-tól az új épületeknek teljesíteniük kell a nulla kibocsátású épület követelményeit. Ez azt jelenti, hogy a helyszínen fosszilis tüzelőanyagokat már nem lehet használni. Ez a szabály már 2028-tól érvényes az új középületekre is.
A nem lakóépületekre is fokozatosan szigorodó előírások vonatkoznak: 2030-ra az épületek 16%-ának, 2033-ra pedig 26%-ának kell megfelelnie a minimális energiahatékonysági követelményeknek.
Új előírások: Napenergia, fűtési rendszerek és elektromobilitás
Az irányelv a fűtési rendszerekre vonatkozóan is új szabályokat vezet be. A fosszilis tüzelésű kazánokat 2040-ig fokozatosan kivezetik, és a meglévő rendszerek kizárólag akkor maradhatnak üzemben, ha megújuló energiaforrásokkal is működtethetők.
A napenergia használata is nagyobb hangsúlyt kap. 2027-től a középületek és a nagyméretű nem lakóépületek esetében kötelező lesz fotovoltaikus rendszerek telepítése, ha ez műszakilag megvalósítható.
A parkolóval rendelkező új épületek esetében előírják az elektromos autók töltőpontjainak kialakítását is. A bérlők és lakástulajdonosok jogot kapnak saját töltőállomás létesítésére.
Kivételek és támogatások
Fontos megjegyezni, hogy az új szabályok nem minden épületre vonatkoznak. Műemlékvédelem alatt álló épületek, katonai létesítmények és bizonyos mezőgazdasági épületek mentességet élvezhetnek.
A felújítások esetében csak akkor kell intézkedéseket végrehajtani, ha azok műszakilag és gazdaságilag is kivitelezhetők.
A tulajdonosok támogatása érdekében egyes országok már most is különböző pénzügyi segítséget nyújtanak. Ausztriában például létezik a „felújítási csekk” (legfeljebb 14 000 euró támogatással) vagy az adókedvezmény formájában igénybe vehető támogatás. Az irányelv végrehajtásával további állami támogatások és finanszírozási lehetőségek is várhatók.
Mit kell most tenniük az ingatlantulajdonosoknak?
Az új előírások jelentős változásokat hoznak az ingatlanpiacon, ezért a tulajdonosoknak érdemes már most felkészülniük. Ha valaki régebbi ingatlannal rendelkezik, érdemes mielőbb megvizsgálni a felújítási lehetőségeket, hogy elkerülje az értékvesztést és a jövőbeli jogi kötelezettségeket.
Akik új építkezést terveznek, számítsanak arra, hogy a következő években a szabályozás még szigorúbbá válhat. Éppen ezért érdemes a legmodernebb energiahatékonysági megoldásokat alkalmazni már most.
A nemzeti szintű végrehajtás 2026-ig fog megtörténni, így további részletszabályok és támogatási lehetőségek várhatók. Érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, hogy időben reagálhassunk a változásokra.
Autor:
RA Dr. Levente B. Nagy, nagy@nagy.law
Comments