Csődeljárás lefolytatása iránti kérelem beérkezése - mit kell figyelembe venniük a vállalkozóknak

Jogi rovatunkban az osztrák jogszabályi kérdésekben eligazodni szándékozó olvasóinknak nyújtunk segítséget, Dr. iur. Bräuer-Nagy Levente B. bécsi ügyvéd segítségével. Az alábbi bejegyzés a vállakozók számára szükséges lépéseket elemzi egy csődeljárás iránti kérelem beérkezésekor az osztrák csődjog értelmében.

A csődeljárási kérelem benyújtása első látásra sok vállalkozót sokkolóan hat. De mit is jelent ez valójában - és hogyan kell helyesen reagálni?

A csődeljárás alapvetően a fizetésképtelen vállalkozás vagy személy hitelezőinek egyenlő mértékű kielégítését szolgálja. Ugyanakkor lehetőséget kínál az átstrukturálásra és ezáltal a vállalkozás gazdasági folytatására is. Ezért nem feltétlenül a teljes csődről, hanem gyakran a strukturált adósságelengedésről és az újrakezdésről szól.

Mi történik, ha csődeljárási kérelmet nyújtanak be?

Ha csődeljárási kérelmet nyújtanak be - akár maga a vállalat, akár egy hitelező -, a bíróság megvizsgálja, hogy a vállalat fizetésképtelen vagy túladósodott. Az eljárást csak akkor indítják meg, ha a csődhelyzet e két indok valamelyike miatt fennáll.

Mikor beszélhetünk fizetésképtelenségről?

Fizetésképtelenség (Insolvenzordnung 66. § IO) akkor áll fenn, ha a társaság már nem képes az esedékes kötelezettségeket határidőre - és nem csak átmenetileg - teljesíteni. A rövid távú likviditási szűk keresztmetszet nem elegendő, de ha egy bizonyos időszak alatt nem áll rendelkezésre elegendő likviditás, és a felszólítások vagy végrehajtások eredménytelenek maradnak, akkor feltételezhető a fizetésképtelenség.

Mit jelent a túlzott eladósodás?

A túlzott eladósodás (Insolvenzordnung 67. §) részvénytársaságokra (pl. GmbH, AG) vonatkozik, és akkor áll fenn, ha a vagyon tartósan már nem fedezi a tartozásokat, és nincs pozitív előrejelzés a társaság fennmaradására. A puszta számtani túlzott eladósodottság nem elegendő - a döntő tényező az, hogy a társaság várhatóan képes lesz-e a vállalkozás folytatására.

Mit kell tenniük a vállalkozóknak

Ha csődeljárás megindítására kerül sor, döntő fontosságú, hogy gyorsan, átgondoltan és jogilag megalapozottan cselekedjen. Az első lépés a kérelem tartalmának alapos vizsgálata: Ki nyújtotta be, milyen követelésre hivatkoznak, és az valóban fennálló, azaz indokolt-e? A már teljesített kifizetéseket vagy megkötött megállapodásokat - megfelelő bizonyítékokkal, például átutalási igazolással - be lehet mutatni a bíróságnak, hogy a kérelem esetleg tárgytalanná váljon.

Ha azonban a fizetésképtelenség már nem hárítható el, ez nem jelenti automatikusan a vállalat végét. A csődjog lehetőséget nyújt a vállalkozás bírósági felügyelet mellett történő folytatására, különösen az önigazgatással járó reorganizációs eljárás révén. Ennek előfeltétele egy életképes újraszervezési terv és a bíróság bizalma abban, hogy ez a terv végrehajtható. Ez sok esetben nemcsak a vállalat megmentését, hanem a felelősök személyes felelősségének elkerülését is lehetővé teszi.

Az ügyvezetők és a részvényesek felelősségre vonhatósága

Gyakran nem egyértelmű, hogy csőd esetén a vállalkozók személyesen is felelősek-e. A válasz nagyban függ az adott jogi formától.

Az egyéni vállalkozók és a közkereseti társaság (OG) részvényesei általában korlátlan felelősséggel rendelkeznek - azaz nemcsak a vállalkozói vagyonukkal, hanem a magánvagyonukkal is. Más a helyzet az olyan társaságok esetében, mint például a GmbH: Itt a részvényesek felelőssége általában a teljesített tőkejuttatásra korlátozódik. Személyes felelősség csak kivételes esetekben lehetséges - például ha a részvényesek magángaranciát vállaltak vagy jogosulatlanul vettek ki a társaság vagyonából.

A GmbH ügyvezetőjének szerepe különösen érzékeny. Bár magánvagyonával nem tartozik automatikusan felelősséggel, a csődjog szerinti kötelezettségek megszegése esetén mindenképpen felelnie kell. E kötelezettségek közül valószínűleg a legfontosabb a csődbejelentés időben történő benyújtása. Fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás esetén legkésőbb 60 napon belül csődeljárási kérelmet kell benyújtani az illetékes bírósághoz. Ha ezt a határidőt elmulasztják, az személyes felelősségre vonást és esetleg büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet - például súlyos gondatlanságból elkövetett vagy csalárd bűncselekmény miatt.

Különösen a nehéz gazdasági időkben ezért kulcsfontosságú, hogy az ügyvezetők folyamatosan figyelemmel kísérjék vállalatuk pénzügyi helyzetét, és kétség esetén időben jogi tanácsot kérjenek.

---

Autor:

RA Dr. Levente B. Nagy, nagy@nagy.law