Keresési eredmények

Jogi rovatunkban az osztrák jogszabályi kérdésekben eligazodni szándékozó olvasóinknak nyújtunk segítséget, Dr. iur. Nagy Levente B. bécsi ügyvéd segítségével. E heti témánk az újonnan bevezetésre kerülő FlexCo, azaz a flexibilis társaság. Ausztria gazdasági táján egy új szél fúj, amely a vállalkozói szellem új dimenzióit nyitja meg. Az új cégtípus, a FlexCo, egyedülálló lehetőséget kínál az üzleti világ már meglévő és új szereplőinek, hogy rugalmasabb és innovatívabb módon működjenek. Mielőtt azonban mélyebbre ásnánk a témában, érdemes megvizsgálni, miért is van szükség egy ilyen típusú vállalkozási formára. Ausztria gazdasági környezete híresen stabil és jól szabályozott, azonban a gyorsan változó globális piacokon való versenyképesség megőrzése érdekében új, rugalmasabb struktúrákra van szükség. A FlexCo éppen ezt a rést hivatott kitölteni: egy olyan vállalati formát kínálni, amely alkalmazkodik a modern kor kihívásaihoz és lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy gyorsabban reagáljanak a piaci változásokra. Mi is az a FlexCo? A FlexCo egy olyan újonnan bevezetett tőkés társasági forma, amely különösen az innovatív startupoknak és a korai szakaszban lévő cégeknek kínál egy nemzetközileg versenyképes alternatívát. A jogi alapot a Flexible-Kapitalgesellschafts-Gesetz (FlexKapGG) képezi, amely 2021.01.01-jén lépett érvénybe. Amennyiben ez a törvény nem állapít meg eltérő szabályozásokat, a korlátolt felelősségű társaságokra (GmbH) vonatkozó rendelkezések érvényesek. Ebből az okból érdemes az újításokat egy, a GmbH-val való összehasonlítás keretein belül megvizsgálni. Csökkentett alaptőke A vállalatalapítás egyszerűsítése az alaptőke csökkentésével valósul meg. Ez az összeg 35.000 euróról 10.000 euróra csökken mind a GmbH mind pedig a FlexCo esetében. Így megszűnik a gründungsprivilegierte GmbH (alapítási kedvezményekkel rendelkező GmbH) koncepciója, amelynek alaptőkéje szintén EUR 10.000 volt. Az átmeneti rendelkezés szerint a gründungsprivilegierung (alapítási kedvezmény) nem ér véget a korábbi 10 év után, hanem korlátlanul tovább fennmarad. Továbbra is be kell fizetni legalább EUR 5.000-ot, így tehát az alapításhoz szükséges tényleges befizetési kötelezettség változatlan marad. Tőke-hozzájárulás A korábbi gyakorlattal ellentétben a FlexCo-nál lehetőség nyílik arra, hogy a társasági szerződésben értékpapír alapú részesedéseket, meghatározott névértékkel vezessenek be. Minden ilyen részesedés egy szavazathoz kötött, és minimum 1 eurós névértékkel kell rendelkeznie. Ennek eredményeképpen minden tulajdonos eltérő részvénytípusokkal rendelkezhet, és ezeket külön-külön kezelheti. A különféle részesedéstípusok különböző jogokkal és kötelezettségekkel ruházhatók fel, továbbá megnyílt a nem egységes szavazás lehetősége is, így aki több darabrészvényt birtokol, a jövőben megosztva is gyakorolhatja szavazati jogát. Írásbeli határozatok A korlátolt felelősségű társaságok (GmbH) esetében, ahol az írásbeli úton történő szavazás csak az összes tulajdonos  beleegyezésével lehetséges, a FlexCo esetében ez a társasági szerződés megfelelő szabályozása alapján nem szükséges. Ennek eredményeképpen az írásbeli határozathozatal hatékonyabbá és egyszerűbbé válik. További könnyítés, hogy a társasági szerződésben előírható, hogy a határozatok szöveges formában is meghozhatók, például e-mailben. Ez megfelel a startupok modern igényeinek és jelentősen felgyorsítja a döntéshozatalt a FlexCo-nál. Ezekre a határozatokra nincs minimális részvételi kvórum előírva. Értékalapú részvények A FlexCo legfontosabb újítása az értékalapú részvények bevezetése. Röviden összefoglalva ezek a részvények lehetővé teszik a társaság nyereségében való részesedést anélkül, hogy ez befolyással lenne a vállalat irányítására. Ennek révén a munkavállalók könnyedén részesülhetnek a nyereségből, szavazati jog nélkül a közgyűlésen. Az értékalapú részvények a FlexCo alaptőkéjének 25%-áig bocsáthatók ki, és egyszerűsített módon átalakíthatók normál üzletrésszé, szavazati joggal. Az értékalapú részvény tulajdonosainak kötelezően biztosítani kell az együttértékesítési jogot. Egyszerűsített üzletrész-átruházás Míg a GmbH-nál az üzletrész-átruházások és átvállalási nyilatkozatok esetén kötelező a közjegyzői okirat, addig a FlexKapG-ben ezt a követelményt enyhítették. Itt már elegendő egy magánokirat, amelyet akár egy közjegyző, illetve akár egy ügyvéd is kiállíthat. Ennek keretében fontos az átruházás jogszerűségének és az érintettek személyazonosságának ellenőrzése, valamint szükséges, hogy mindkét fél részletes tájékoztatást kapjon a nyilatkozatok jogi következményeiről és az átruházás érvényességéhez szükséges további előfeltételekről. Összegzés A FlexCo, mint Ausztria gazdaságában új lehetőségeket nyitó vállalati forma, különösen fontos a rugalmasságra és innovációra törekvő vállalkozások számára. Ennek értelmezése és alkalmazása során a pontos jogi megértés érdekében erősen ajánlott szakértő ügyvéd bevonása, hogy a vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák az új rendszer által kínált előnyöket. Autor: RA Dr. Levente B. Nagy, nagy@nagy.law

Jogi rovatunkban az osztrák jogszabályi kérdésekben eligazodni szándékozó olvasóinknak nyújtunk segítséget, Dr. iur. Nagy Levente B. bécsi ügyvéd segítségével. E heti témánk a GmbH (Gesellschaft mit beschränkter Haftung), magyarul a korlátolt felelősségű társaság feloszlatása. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása számos lehetőséget kínál a magyar vállalkozók számára. Ezen lehetőségek között kiemelkedik, hogy az EU bármely tagállamában, így például Ausztriában is, jogukban áll vállalkozást alapítani. Azonban az üzleti élet velejárója, hogy néha egy társaság feloszlatásra kerül. Ebben a bejegyzésben végigvezetjük olvasóinkat a GmbH (magyar megfelelője a korlátolt felelősségű társaság) felszámolási folyamatának minden lépésén. Először is, a társaság feloszlatásáról szóló határozatot a társaság közgyűlése hozza meg. Ez egy alapvető lépés, amelyet hivatalosan, közjegyző által hitelesített közgyűlési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, hogy az eljárás jogilag érvényes legyen. A következő lépés a feloszlatásról szóló hirdetmény közzététele az 'Ediktsdatei' nevű online újságban. Ezzel párhuzamosan szükséges az összes ismert hitelezőt közvetlenül értesíteni a folyamatról, hogy biztosítsák az érintettek tájékoztatását. A hitelezők követeléseinek rendezése után, amely egy fontos jogi kötelezettség, a társaság fennmaradó vagyonát a részvényesek között osztják fel. Ez a lépés a hitelezők értesítését követő három hónap eltelte után kezdődhet meg. A felszámolási eljárás befejezését követően egy zárómérleget kell készíteni. Ezt követően a részvényeseknek, szintén egy közjegyző által hitelesített határozattal, fel kell menteniük a felszámolást végző személyt vagy szervezetet. Az utolsó lépés a vállalkozás cégjegyzékből való törlése. Ezt a felszámoló kezdeményezi, benyújtva egy közjegyző által hitelesített kérelmet, mellékelve az adóhivatal által kiállított adómentességi igazolást és a felmentő határozatot. A társaság felszámolása egy komplex és költséges folyamat, amely precíz tervezést és a jogi előírások szigorú betartását igényli. Autor: RA Dr. Levente B. Nagy, nagy@nagyfischer.law

Jogi rovatunkban az osztrák jogszabályi kérdésekben eligazodni szándékozó olvasóinknak nyújtunk segítséget, szakértőnk, Dr. iur. Nagy Levente B. bécsi ügyvéd segítségével. E heti témánk: a bérleti szerződés. Sokakat érintő kérdés a lakásbérlés. Akik Ausztriában hosszú távra szeretnének lakást bérelni, azoknak a bérleti szerződés aláírása előtt mindenképpen tanácsos az alapvető jogszabályokkal megismerkedni, hogy elkerüljék az esetleges későbbi félreértéseket. Vegyük sorra, mire érdemes odafigyelni, mielőtt aláírunk egy határozott idejű bérleti szerződést. 5 kérdés – 5 felelet. 1. A határozott idejű bérleti szerződéseket minden esetben legalább 3 évre kell-e megkötni? Elvileg igen. A bérleti törvény (MRG) hatálya alá tartozó bérleti szerződések esetében – és a bérleti szerződések túlnyomó többsége ilyen – a határozott idejű bérleti szerződést legalább 3 évre kell megkötni. Ez a főbérleti és az albérleti szerződésre egyaránt vonatkozik. A határozott idejű bérleti szerződésekre azonban nincs felső határ. Ha a bérleti szerződést határozott időre kívánják meghosszabbítani, a 3 éves minimális időtartamot ismét be kell tartani. A bérleti törvény (MRG) hatályán kívül eső határozott idejű bérleti szerződések szabadon köthetők, akár néhány hónapra is. Ez vonatkozik például a családi és ikerházakra, üdülőházakra és szolgálati lakásokra. 2. A határozott idejű bérleti szerződéseket írásban kell-e megkötni? Elvileg igen. Az MRG hatálya alá tartozó határozott idejű bérleti szerződéseket mindig írásban kell megkötni, a bíróság előtt ugyanis nem lehet a csak szóban kötött bérleti szerződéseknek érvényt szerezni. Az MRG-n kívül eső – pl. családi házak esetében – határozott idejű bérleti szerződések írásban is megköthetők. 3. Mikor mondhatja fel a bérlő idő előtt a szerződést? A határozott idejű bérleti szerződések elvileg az idő múlásával megszűnnek. Az MRG hatálya alá tartozó bérleti szerződések azonban 1 év után 3 hónapos felmondási idővel indoklás nélkül felmondhatók. A felmondást írásban kell megtenni. Bizonyítási célból tanácsos a felmondást ajánlott levél formájában elküldeni. Ez a felmondási lehetőség nem áll fenn az MRG-n kívüli bérleti szerződések esetében. Ezekben az esetekben közös megegyezéssel kell megoldást találni. 4. Mikor mondhatja fel a bérbeadó idő előtt a szerződést? A bérbeadókat általában a szerződésben rögzített határidő köti. Az MRG alkalmazási körén belül azonban a bérbeadó fontos okból felmondhat, ha erről a bérleti szerződésben kifejezetten megállapodtak. Ilyen megállapodás nélkül a bérleti szerződés nem szüntethető meg ténylegesen, vagy pedig bírósági végzéssel történő megszüntetés szükséges. Nyomós indokok fennállása esetén a bérleti jogviszony azonnali hatállyal is megszüntethető. Az MRG-n kívüli bérleti szerződések esetében a bérbeadó nem mondhat fel, a bérleti jogviszonyt közös megegyezéssel kell megszüntetni. 5. Megengedettek-e a felmondásról való lemondást tartalmazó záradékok? Igen. Ha a határozott idejű bérleti szerződés tartalmazza a felmondásról való lemondást, és Ön aláírta a szerződést, akkor az érvénybe lép. Az ilyen megállapodások általában megengedettek. Ez azt jelenti, hogy a felmondásról való lemondás akkor is köti Önt, ha pénzügyi helyzete alapvetően megváltozik. Ezért, ha mód van rá, próbálja meg elkerülni az ilyen záradékokat. Kérem, vegyék figyelembe, hogy a válaszadó legjobb tudása szerint válaszol, de jelen leírásban is kizárja a válaszokra, illetve azok következményeire vonatkozó bárminemű felelősségét. Autor: RA Dr. Levente B. Nagy, nagy@nagyfischer.law

Jogi rovatunkban az osztrák jogszabályi kérdésekben eligazodni szándékozó olvasóinknak nyújtunk segítséget, szakértőnk, Dr. iur. Nagy Levente B. bécsi ügyvéd segítségével. E heti témánk: a cégalapítás. Miután magyar állampolgárok szabadon alapíthatnak céget Ausztriában, egyre többen érdeklődnek, hogy az osztrák iparűzési törvény szerint milyen engedélyek beszerzése szükséges egy kft. (korlátolt felelősségű társaság -GmbH) létrehozásához. Úgymint Magyarországon, Ausztriában is több vállalkozási forma létezik. Az egyik leggyakoribb osztrák társasági forma a Gesellschaft mit beschränkter Haftung, röviden GmbH (magyarul: Korlátolt felelősségű társaság, kft.). A GmbH olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A cég minimum törzstőkéje 35 000 euró, aminek legalább felét, azaz 17 500 eurót kell annak alapításakor befizetni a cég újonnan megnyitott számlájára, amit később, az alapítás megtörténte után folyószámlává alakít át a bank. Az alapítandó GmbH azonban az alapítás során azt is kedvezményheti, hogy a törzstőke 10 000 euróra csökkenjen (Gründungsprivilegierung). A privilégium igénybevételét viszont a cégnévben fel kell tüntetni. Ez az alapítási kedvezmény 10 évig érvényes, de azt követően a törzstőkének el kell érnie a minimum 35 000 eurót. Mikre kell odafigyelni azoknak, akik egy osztrák GmbH alapítása mellett döntenek? Az osztrák GmbH-alapítás első lépcsője a társasági szerződés elkészítése. A GmbH alapításához egy társasági szerződés, azaz egy alapító okirat szükségeltetik. A társasági szerződés megkötéséhez közjegyzői okirat szükséges és legalább a következőket kell, hogy tartalmazza: .a cég neve és székhelye a társaság tevékenységi köre a törzstőke nagysága az egyes tagok törzsbetéti részaránya A társasági szerződés természetesen további szabályokat is tartalmazhat, mint például: nyereség felhasználása, illetve kisebbségi jogok. Az osztrák jog alapján a tagok egymáshoz fűződő jogviszonyukat viszonylag szabadon szabályozhatják. Az osztrák GmbH-t, úgy, mint a magyar kft.-t, létrehozhatja egy, vagy több személy is. Az alapító lehet magán-, vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi, aki egyben a cég ügyvezető igazgatói posztját is betöltheti, és meghatározott tőkerészével kötődik a céghez. A társasági szerződés elkészítése mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a GmbH nem működhet ügyvezető nélkül. Ügyvezető lehet a társaság tagja, kívülálló személy és cég is. Abban az esetben, ha az ügyvezető kívülálló személy, akkor ajánlatos tevékenységét munkaviszonyi szerződésben konkretizálni. A GmbH-nak lehet több ügyvezetője is. Ebben az esetben akár mindegyikük önállóan is képviselheti a céget. Természetesen együttes cégjegyzésre is van lehetőség. A GmbH viszonylag rövid idő alatt bejegyzésre kerül. Miután a közjegyzői okirat beadása megtörtént 2-3 hét alatt a cégbíróság általában már ki is bocsátja a végzést, ami igazolja, hogy a társaság hivatalos jogi személyiség, s rendelkezik cégjegyzékszámmal. Ezután a GmbH ügyvezető igazgatója kérvényezheti is az osztrák, illetve EU-s adószámot is. GmbH alapítása költségekkel jár, amelyek magukba foglalják a társasági szerződés és további szükséges okiratok (ügyvezetői igazgató szerződése, aláírás címpéldány, taggyűlési határozat) elkészítését, a cégkönyvbe történő bejegyzést, a bírósági illetéket, a beadvány elkészítésére vonatkozó ügyvédi munkadíjat, a hitelesítésre vonatkozó közjegyzői díjat. Kérem, vegyék figyelembe, hogy a válaszadó legjobb tudása szerint válaszol, de jelen leírásban is kizárja a válaszokra, illetve azok következményeire vonatkozó bárminemű felelősségét. Autor: RA Dr. Levente B. Nagy, nagy@nagyfischer.law

Jogi rovatunkban az osztrák jogszabályi kérdésekben eligazodni szándékozó olvasóinknak nyújtunk segítséget, szakértőnk, Dr. iur. Nagy Levente B. bécsi ügyvéd segítségével. E heti témánk: az ingatlanvásárlás. Egyre több honfitársunk települ ki Ausztriába, és egyre többen szánják el magukat, hogy ingatlant vásároljanak. De vajon tisztában vannak-e a befektetni szándékozók, hogy mire érdemes ügyelni, ha ilyen nagy fába vágják a fejszéjüket? Szakértőnk ezúttal arra hívja fel a figyelmet, milyen szempontokat tartsunk szem előtt ingatlanvásárlás esetén, illetve milyen járulékos költségekkel kell számolnunk. Az Európai Unióba történő belépéssel nemcsak cégalapításra, de ingatlanok vásárlására is megnyílt a lehetőség. Ausztria területén Magyarországról származó természetes és jogi személyek közvetlenül vásárolhatnak ingatlant. Az ingatlanvásárlás menete Mivel egyes tartományok bizonyos esetekben szűkítik a külföldiek által történő ingatlanszerzés lehetőségét, mindenképpen tanácsos a hivatalos ajánlattétel előtt az ingatlan jogi átvilágítása. Miért van szükség az ingatlan jogi átvilágítására? A jogi átvilágítása sok szempontból fontos, hiszen kiderülhet akár az is, hogy a megvásárolni kívánt ingatlant nem lehet rövid távon kiadni, bérbe adni. Ilyen, illetve egyéb ismeretek birtokában a vevő akár el is állhat a vételtől, megelőzve ezzel a későbbi bonyodalmakat. Az ingatlanvásárlás várható költségei Az ingatlanvásárlás nem olcsó mulatság Ausztriában. A vevő az alábbi pluszköltségekkel kell, hogy számoljon: Ingatlanátruházási adó: 3,5 % (az ingatlan vételárából) Ingatlannyilvántartásba-vétel díja: 1,1 % Ügyvédi/közjegyzői díjak: 1,5-2,5 % (+ÁFA) További költségek (aláírások hitelesítése , ingatlanközvetítői díj stb.) Kérem, vegyék figyelembe, hogy a válaszadó legjobb tudása szerint válaszol, de jelen leírásban is kizárja a válaszokra, illetve azok következményeire vonatkozó bárminemű felelősségét. Autor: RA Dr. Levente B. Nagy, nagy@nagyfischer.law

Jogi rovatunkban az osztrák jogszabályi kérdésekben eligazodni szándékozó olvasóinknak nyújtunk segítséget, szakértőnk, Dr. iur. Nagy Levente B. bécsi ügyvéd segítségével. E heti témánk: vagyonmegosztás válás estén. Minden válás nehéz, még a közös megegyezéssel történő, békés válás is. Az érzelmileg nehezen feldolgozható helyzetet olykor a meglévő vagyon megosztása is súlyosbítja. Lássuk, az osztrák jog miképp rendelkezik ez ügyben. Az alapszabály szerint a házastársak a házasság felbontásánál a vagyonmegosztásról szabadon megállapodhatnak. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre? Kölcsönös lemondás. Ez azt jelenti, hogy a házasság alatt fennálló vagyon jogi elkülönítése megmarad. Ugyanakkor a házasfelek egyes vagyonrészeket, beleértve a közös vagyont, közösen megoszthatják. Így lehetséges, hogy valamelyik házastárs vagyonrészeit a másik házastársra átruházza. Mi történik akkor, ha a házasfelek a vagyonukat illetően nem tudnak megállapodni? Ebben az esetben bármelyik házasfél kérheti a közös vagyonba tartozó meghatározott vagyontárgy bírósági megosztását. Mi esik közös vagyonba? Egyrészről a „házastársak közös vagyona “, másrészről a „házasfelek által a házassági együttélés alatt szerzett vagyon elemei “. A „házastársak közös vagyona “alatt elsősorban a házastársi közös lakást, illetve a háztartási célú ingóságokat érti az osztrák jog. A „házasfelek által a házassági együttélés alatt szerzett vagyonelemek” összefoglal minden egyéb dolgot, ami a házasság fennállása alatt ténylegesen mindkét házasfél életvitelét szolgálta. Mi nem képezi a közös vagyon részét? Valamennyi olyan dolog, amelyet a házasfelek a házasságba vittek, harmadik személytől öröklés vagy ajándékozás útján szereztek, továbbá olyan dolgok, amelyeket az egyik házasfél kizárólag személyes, vagy szakmai tevékenység céljából használt. Emellett nem esnek a házasfelek vállalkozásai, illetve a vállalkozásban való részesedései, kivéve, ha ezek pusztán befektetési célt szolgáltak. Hogyan osztja el a bíróság a megosztandó vagyont? A bíróság valamennyi releváns körülmény figyelembevételével, méltányosság szerint osztja el a vagyont. A megosztásnál azt is figyelembe veszi, hogy a házastársak milyen szinten járultak hozzá a házastársi vagyon megteremtéséhez, illetve a házassági megtakarítások felhalmozásához. Természetesen a közös gyermekek jólétére is tekintettel van a bíróság. Kérem, vegyék figyelembe, hogy a válaszadó legjobb tudása szerint válaszol, de jelen leírásban is kizárja a válaszokra, illetve azok következményeire vonatkozó bárminemű felelősségét. Autor: RA Dr. Levente B. Nagy, nagy@nagyfischer.law

Jogi rovatunkban az osztrák jogszabályi kérdésekben eligazodni szándékozó olvasóinknak nyújtunk segítséget, szakértőnk, Dr. iur. Nagy Levente B. bécsi ügyvéd segítségével. Egy hozzátartozó elvesztése minden esetben trauma a családnak. Hirtelen számtalan feladat adódik, köztük az örökhagyó hagyatékának rendezése is. Lássuk, miként rendelkezik az osztrák jog ilyen esetekben. Általánosságban elmondható, hogy az osztrák jog szerint kétféleképpen lehet örökölni: vagy törvény által; vagy az örökhagyó végrendelete alapján. Abban az esetben, ha az örökhagyó végrendeletet készített, akkor ez lesz az irányadó és nem a törvény. Mi a végrendelet? A végrendelet nem más, mint az örökhagyó egyoldalú jognyilatkozata, amelyben a saját vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Az osztrák törvény nem szabályozza pontosan, hogy miképp rendelkezzék az örökhagyó a vagyonáról, így az örökhagyó szabadon fogalmazhatja meg a saját végrendeletét. Fontos azonban, hogy a végrendelet halál esetére szóló nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. Formai, alaki követelmények Nagyon fontos továbbá megemlíteni, hogy a végrendelet csak akkor lesz irányadó, ha érvényes formában készül. Az osztrák törvény előír bizonyos alaki követelményeket a végrendelettel kapcsolatban, amikre az örökhagyónak figyelnie kell. Az osztrák jogban elismert végrendeleti típusok a következők: közjegyző vagy bíróság által készített közvégrendelet holográf végrendelet, amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig maga ír és aláír írásbeli végrendelet (kézzel írt, vagy a örökhagyótól eltérő személy által gépelt), amelyet három tanú jelenlétében kell elkészíteni Ajánlatos a végrendeletet az osztrák központi végrendeleti nyilvántartásba bejegyeztetni, hiszen így a hagyatéki eljárásért illetékes hatóság azonnal fogja tudni, hogy az örökhagyónak végrendelete van. A nyilvántartásba történő bejegyeztetés feltétele, hogy az okiratot közjegyzőnél, bíróságnál vagy ügyvédnél letétbe helyezzék. Ezt az elektronikus nyilvántartást az osztrák közjegyzői kamara (Österreichische Notariatskammer) kezeli. Kérem, vegyék figyelembe, hogy a válaszadó legjobb tudása szerint válaszol, de jelen leírásban is kizárja a válaszokra, illetve azok következményeire vonatkozó bárminemű felelősségét. Autor: RA Dr. Levente B. Nagy, nagy@nagyfischer.law